Quarter Horse__________________________________________________________________________
A Quarter l az els tiszta, amerikai fajta. A vilg legnpszerbb lovaknt tartjk szmon, az AQHA (American Quarter Horse Association) tbb, mint hrommilli pldnyt tart nyilvn.
Az alaptk az 1611-ben Virginiba behozott angol lovak, s az elz szzadban importlt spanyol lovak voltak. Fleg szksgbl tartottk, mindenfle munkra hasznltk. Marahterelsre, igavonsra, htas- s fogatlnak egyarnt. Az angol lovasok ksbb versenyeztetni keztk lovaikat kb. negyed mrfld tvolsgon, s ezekben a skversenyekben a Qzarter l bizonyult a legjobbnak, innen ered a Quarter Horse nv. A nyugati rszen a QH lett a legjobb cowboyl. Flelmetes sztnnel dolgozott a marhk kztt, klnlegesen j terellnak bizonyult.
Jellemz tulajdonsgok:
Rgebben a QH hres volt igen ers farizomzatrl, mely a helybl val gyors indulshoz kellett. Jelenleg a telivr keresztezsvel prbljk nvelni a versenyzs gyorsasgt, ettl azonban a fenti jellemz tulajdonsg kezd eltnni.
Egy helyes felpts QH l nyaka rvid, izmos, alkata zmk, erteljes. A far ers, jl izmolt, a szrak rvidek. Cspje szles, a hts vgtagok klnsen izmoltak. A mar hossz, htbanyl, a lapockk ersek, ez biztost kivl nyeregfekvst a hton. A QH feje rvid, szles, szemei kicsik, bartsgosak. A pofatjk kicsi, a szj keskeny, erteljes. Nagyon jellegzetes megjelens fajta.
Npszersgt vrmrskletnek, s vgtelen kitartsnak ksznheti. A fajta klnlegesen nyugodt vrmrsklet, rendkvl tanulkony, s szvs. Pemperamentumnak s ers idegzetnek ksznheten elszeretettel keresztezik ms fajtval. Ahhoz azonban, hogy j westernlovat* kapjunk, a msik fltl is szksges a nyugodt vrmrsklet. Gyakran prostjk arap, appaloosa, vagy ms spanyol lovakkal.
Marmagassga: 155-165 cm-ig terjed.
Sznek: A leggyakoribb szn a srga, de brmely sznben elfordul. A szrke, vagy fehr (pigmenthinyos szrzet) l nagyon ritka, de elfordul. A fehr szrk arnytl fggen megklmbztetjnk a Paint, s Quarter lovat. A tarka Quarter Horse tulajdonkppen a Paint Horse. |