James Butler Hickok

Wild Bill

1837-1876

1837 m�jus 27-�n sz�letett Illinois �llamban k�zel Tory Grovehoz, hat gyermek k�zt a negyedikk�nt. Apja, William Alonzo Hickok t�mogatta a szolgas�g elt�rl�s�t. James ugyanazokkal az erõs �rzelmekkel nõtt fel �s csatlakozva apj�hoz szek�ren menek�tett�k a szabads�gba �s az �j �letbe a sz�k�sben l�võ szolg�kat.
Tizenkilenc �vesen be�llt a "Free State Army"-ba �s harcolt Kansas �s Missouri hat�r�n. A h�bor� ut�n sz�zhatvan hekt�ros tany�j�n �p�tett egy kabint, amelyet a rabszolgas�g ut�v�dn�kei d�h�kben megsemmis�tettek.
Hickok �ssze-�sszekapott a farmerekkel �s a boltosokkal, aminek k�vetkezm�nye n�ha tûzp�rbaj volt. Ennek k�sz�nhetõen �lt elsõ �zben, David McCanles kapcs�n letart�ztatt�k, �m miut�n �nv�delemrõl vallott, elengedt�k.
Fiatalemberk�nt Hickok teherszekereket �s postakocsikat hajtott a Santa F� �sv�nyen. Harcolt a polg�rh�bor�ban Custer t�bornok alatt civilk�nt. Sokszor ker�lt hal�lk�zelbe felder�tõk�nt, k�mk�nt, mesterl�v�szk�nt, szek�rhajcs�rk�nt �s hamar ki�rdemelte a Vad Bill becenevet. A h�bor� v�g�re Bill j�l ismert volt b�tors�g�r�l, hûs�g�rõl �s fegyverforgat� k�szs�g�rõl. Semmitõl sem f�lt, �s vakmerõ �nfeledts�ggel kereste a vesz�lyt. Az elsõ t�rv�nyõr munk�j�t Haysban, Kansasban kapta. Onnan nevezt�k ki megyei seriff� 1869-ben. Idõnk�nt �nk�ntes p�rbajoz�k akart�k szem�gyre venni Vad Bill Hickokot �s kipr�b�lni a fegyverr�nt� sebess�g�ket rajta. Sajn�latos m�don ezen t�rekvõ fegyveresek n�melyike halottan v�gezte.
Vad Bill Hickok eset�ben neh�z elk�l�n�teni a t�nyeket a fikci�kt�l a r�la mes�lt t�rt�netekben. Tagadhatatlanul j� munk�t v�gzett a Kansas-i Hayes b�k�j�nek fenntart�rs�ban. A negat�v oldala a dolognak, hogy sok embert �lt meg, k�zt�k h�rom lovast a Hetedik Lovass�gb�l. Ez az esem�ny szembe �ll�totta Sheridan t�bornokkal, �gyhogy elbocs�tott�k t�rv�nyõri tisztj�bõl.
Abilene marsallj�v� akart v�lni Kansasban, amely egy Hayes-n�l vadabb v�ros volt. Hickok mindenhov� erõsen felfegyverkezve ment k�t Colt revolverrel, egy lefûr�szelt cs�vû pusk�val egyik karj�hoz k�t�zve �s egy mini pisztollyal a nadr�gj�ban. Felvett egy seg�det �s egy�tt vigy�zt�k Abilene utc�it m�g egy �jjel v�letlen�l lelõtte a partner�t egy t�rv�nyen k�v�livel t�vesztve �ssze. Annyira feld�lta a tette, hogy feladta a t�rv�nyõrz�st, elhagyta Abilene-t �s sosem viselt t�bb� jelv�nyt.
Vad Bill Hickok pr�b�lkozott a show bizniszben a kez�vel, de v�g�l Cheyenne-be k�lt�z�tt, Wyomingba, ahol a szerencsej�t�k v�lt a meg�lhet�s�v�. Ottart�zkod�sa alatt ment hozz� Agnes Lake-hez 1876 m�rcius 5-�n. K�t m�zes het�ket Cincinattiban, Ohi�ban t�lt�tt�k mielõtt Bill nyugatnak indult aranyat keresni. Sosem l�tta t�bb� a feles�g�t.
Utaz�s�nak utols� �llom�sa Deadwood City D�l Dakot�ban, ahol felv�ltva kutatott aranyat, j�tszott �s ivott.
Egy �jjel, amikor Vad Bill k�rty�zott h�ttal az ajt�nak a kedvenc Deadwood-i szalonj�ban, a not�rius McCall l�pett be �s h�tulr�l fejbe lõtte. A fennmaradt legenda az , hogy Bill az asztalra zuhant egy �sz �s egy nyolcas p�rt tartva a kez�ben. Ez a kombin�ci� v�lt ismertt� a "halott ember keze" n�ven.
Jack McCallt elfogt�k �s b�r�s�g el� �ll�tott�k Vad Bill meggyilkol�s�val, de nem tal�lt�k bûn�snek. Elhagyta Deadwoodot �s Cheyenne-be ment, ahol hencegett a legh�resebb fegyveres meggyilkol�s�val. Egy marsall letart�ztatta �s ism�t b�r�s�g el� ker�lt Vad Bill miatt, majd Yanktonban akasztott�k fel Dakota ter�leten 1877 m�rcius 1-�n.
A nyugati hat�r k�ny�rtelen hely volt tele t�rv�nytelenekkel, akiknek egyetlen c�lja a vadul�s volt. Vad Bill Hickok extravag�ns ruh�j�val �s hossz� szõk�s haj�val f�kezte ezeket az embereket �s meg�lte a jav�thatatlanokat a t�bbieket pedig a munkav�llal�s �tj�ra k�nyszer�tette. A hat�r nem fejlõdhetett �s haladhatott volna a Vad Bill Hickok szerû emberek n�lk�l, akik felv�llalt�k a t�rv�nyes munka rizik�j�t �s komolys�ggal v�gezt�k azt.